Tegnap kínairól hazafelé a kocsiban hallgattunk valamit Bai You-val a Tilos rádióban, akkor még nem derült ki persze mi volt az. Később rájöttem, hogy Vonnegut egyik művét olvasta fel a kedves bemondó-bácsi, mintegy korai estimese gyanánt. Kurt könyveinek visszatérő szereplője Kilgore Trout a hihetetlenül termékeny sci-fi novella szerző, akinek egyik remekbeszabott rövid története dióhéjban ez volt:
Valahol létezik egy fa, melynek virágai dollár-százasok, gyümölcsei pedig államkötvények. A fa alatt a pénzéhes emberek egymást ölik halomra, hogy minél több terméshez jussanak (az ebadták), ily módon trágyázva a fa termőföldjét, ami vígan él, nő és gyarapodik tovább, kitermelve még több hullát. Így megy ez.
Valójában összecsengett ez a kis sztori a minden kommunikációs fronton támadó bankok kampányidőszakával. Karácsony előtt még1x, ilyenkor utoljára rendszeresen tele lesznek a tv-k, újságok, közterek, tömegközlekedési eszközök hihetetlenebbül hihetetlenebb ajánlatokkal, és még több apróbetűvel, kiscsillagos résszel. A zemberek meg gyanútlanul, minden karácsonykor feltámadó főnix-madárként az olcsó (azaz drága) hitelekkel a nyakukon úgyis elmennek nagy plazmát venni. Tehát a dolog működik.
De még mindig inkább a bankok húzzák ki a zsebből a pénzt semmint az ingatlan vásárlási illeték, ami egy abszurdum, önmaga farkába harapó kígyó. De ez most mellékes. Azaz off.
Ami nem mellékes, hogy egyszer majdnem sikerült a Budapest Banknak dolgoznunk, de aztán jött Emese és vitt mindent. Érdekes persze, mi másra kaptunk akkor briefet, mégis egy nagyon komoly kampányba kezdett a bank, közvetlenül utánunk.
Csupa meglepetés az élet nemdebár?
