Aztmondja a straight edge társadalom, hogy nó cukor nó sóska, nincs gomba, alkohol meg felejtős. Hát nemtudom. Lehet hogy tudnak gátlástalankodni ezek nélkül is. Az jó? Belőlem mindig akkor buggyan fel az ész vagy annak valami degradált vetülete, ha bepróbálkozok a lefojtással (most Ostorosi Szélhegyi Cab. Sav.). Persze kellenek hozzá élmények, de nehezen áll össze a kép, és kell a bódítás, hogy már élesbe ne járjon az agy, viszont ne is aludjon, és másodlagos (?!) problémák is felvessék fejüket. Legújabb, méltán cáfolható felfedezésem: Miért akarunk TUDATOSAN tartozni egy társasághoz, csoporthoz, országhoz, bármilyen csoportosuláshoz? Lehet a megfejtés a társaság, a közös téma, hagyomány, a közösség felszabadító ereje, a barátok, anyám, a sör, gyak. bármi. A végső megfejtés: elmondhassuk ország-világnak (ha kérdezik ha nem), mi márpedig különlegesek vagyunk, mert ide és ide tartozunk. Természetesen minél kisebb a társaság annál jobb. Éljen az ego! Társaságokhoz tartozni csak hogy magunkat ünnepeljük. Szerintem ez megér egy perc néma elgondolkodást. Vagy tapsot. Köszönöm! (meghajlás) (taps) (balra el)