Mert az mindig sokkal finomabb, ha az ember rokontól, baráttól kapja. Belekóstol, és mellékízként megjelenik a szeretet, a törődés, meg a többi buzis termálos érzés, amiről férfiemberek között nem (vagy csak illuminált állapotban) illik nyilatkozni. Mindez összeadódik a déli lejtők napos barázdáiban megszerzett cukortartalommal és a kellemesen emberes alkoholfokkal, ami éjfél körül a derűs munkára és éhgyomorra ráfogyasztva megbízhatóan hozza az érzést: élni jó, élni érdemes. Ez van.
Hiába az értelmetlen munkára rápocsékolt hétvége, a szikvízgyártás magyar sikertelenségtörténetére való kiábrándító ráébredés, az érzés csak jön, csak jön... Pedig ha szegény Ányos annak idején két miatyánk között levédette volna a buborékgyártás elvét, most az örökösök még itt a pannonpuma árnyában is tejben-vajban fürödnének a sok PepsiCocakóla gyártmány hozzájárulásából... Vagy ha nem felejti el megemlíteni, hogy végülis a "Villámdelejes forgony"-t alias dinamót 7 évvel korábban sikerült kifejlesztenie, mint annak a máig is ismeretlen nevű Siemens bácsinak.. ugyeugye? Lehet büszkének lenni, meg lehet sírni. De valahogy annyira érzi az ember, hogy ebben áll a magyarság.. Ez a keserűen vidám és cinikusan savanyú dolog, ami szájízként a rosé után visszatér...
Ami a munkát illeti: Nemsoká találkozhat a nagyérdemű - az inkább Annabáljairól mintsem görögfalujáról ismert - Balatonfüred nyáriesti forgatagaiban egyedi tervezésű nemmondjukmegmelyikóriásüdítőitalcég alupalackjaival, amit mi követtünk el, s aminek tervei közül az elbírálóknak sikerült a legkevésbé invenciózus ámde mégannyirasem innovatív megoldást választaniuk. Sebaj, erre is büszkék vagyunk! :)
Mintahogy a nemsoká megjelenő, s lassan klasszikusnak számító Pillangó c. film alapjául szolgáló regény borítóját is nekünk lehet majd köszönni, a Kelly Number 1. Bestseller kiadó gondoztásában...
A csodálatos Knorr receptkönyvről már nem is szólnék túl sokat (lévén előállításához személyszerint elég kevés közöm volt), csak hogy minden tv-néző ámulhat a szépségén, kecsességén. Egy idézet a könyvből: "Tudta-e, hogy a sültkrumplit úgy fedezték fel, hogy egy Észak-amerikai gazdának leégett a csűrje, ahol a nyers, takarmánynak szánt burgonyát tartotta, és figyelmes lett az onnan áradó finom illatokra."..
Ennek helyrerakását mindenki saját belátására bízva maradunk tisztelettel!
