Üdv zöldségtermesztők, konyhakertészek, drága őstermelők!
Ezentúl a FarmVille nevezetű időrabló netes ostobaságban is megtalálhatóak vagyunk (miért is ne, hisz annyi a szabadidőnk), költözzetek mellénk, űzzük egymás földjéről a rókákat! Már 66%-on áll az epertermésem. Ez is örömhír meg az is, hogy nagy harcok árán (respect Bíbic) mégiscsak hozzájutottunk régesrég lejárt, külhonba postázott számláink ellenértékéhez. Így mégsem haltunk éhen, sőt! Még sörre is maradt. Megittuk. Mégis van egy fél pénzem.
Épp egy szendvicsjelmezbe bújt ember képét kell rajzba öntenem, melyet a rajongó gyerkőcök, a megrendelő szerint nagy szeretetükben, már el is neveztek. Nem fogjátok kitalálni, inkább elmondom, Szendvicsember-nek hívják. Frappáns.
De túllendülve ezen a kis csodán, azért akadnak más furcsaságok is házunk táján. Pl. egy másik megrendelőnk jópár éve futó 8-10 darabos olasz termékválasztékán nekünk tűnt fel először (most kezdtünk el dolgozni a dizájnon), hogy olasz zászló helyett mindenhol a magyar zászló virít a termékek frontoldalán. No nem mintha nem melengetné ez a kis malőr hazaszeretet fűtötte szívecskénket, de azért hogy 3 éve mi legyünk az elsők akiknek ez feltűnik...:)... Persze mint kiderült, a holland nemzetiségű csapat, aki a csomagolásokat készítette Szlovéniát és Szlovákiát szintúgy keveri, tehát örülhetünk, hogy ennyivel megúsztuk. Fiúk, fiúk, túl sok lesz a fű...
És hamár fű, gyorsan visszanézek a farmra, eper 75%, padlizsán 62%, nem rossz..
Úgy tűnik sikerül beabászkodnunk Magyarország egészségügyi végvárának és oktatási zászlóshajójának, a SOTE-nak néhány kies folyosórészletére. Mármint dizájnilag. Mármint az egyik épületbe a sokból. De még nem dőlt el a dolog. Ez akkor egy olyan Blikkes hír volt. Erről jut eszembe! Liptai Claudia a legújabb Playboynyuszi! Jajjdevárommár!
Nyamm!
