Tényleg olyan régen volt képes bejegyzés, hogy már az idejét se nem tudjuk. Ráadásul  most már publikus is például ez itt pár sorral lejjebb /tudom kicsit hosszúkás/. Olyan szép dolgokat csinálunk, hogy azt már leírni sem lehet csak suttogva motyogni róla.

Egyébként tegnap a QuarkExpress Passaporto 7.0 olyan szinten megszivatott engem, hogy azt öröm volt nézni. Szegény Menyét meg szegény én most azzal szívunk, hogy újraalkossuk a hirtelen elszállt qxp filet, ami nem túl kedves módon egy I/O error keretében intett búcsút nekem és a vincseszteremnek. Először a páni félelem fogott el, hogy vége minden képi anyag megsemmisült a könyvvel kapcsolatban +  az összes eddig le nem arhivált munkák, merthogy harddrive hiba lenne a hibaüzenet. De """szerencsére""" csak Quark kapitány cseszeget, és  megúsztuk a kisebbik rosszal, így """csak""" a szövegeket kell egy javítókörre megírt .pdf-ből újra megcsinálnunk.

Kérdezhetné bárki, hogy miért nem InDesign-t használunk, erre a válasz persze az lenne tőlem, hogy nemhogy ennek a szoftvernek a megtanulására nem volt időm, de három hete még kenyeret sem ettem, illetve az, hogy Anyád!

Na mindegy, szóval lehet gyönyörködni a kamionban közben készül a gyönyörű Porticon weboldal, töltjük a májashurkákat, és harmadfokú égési sérüléseket szenvedünk szerződésszegésileg :)

Na most már zárom soraimat, éljenek a fecskék, rigók, és a vörösszemű gébicsek, akik sosem alszanak, csak ha leüti őket a kakukk, vagy szerelmesek lesznek egy márnába.

Ja és gratulálunk a feltámadó kólának, hátha beindul a pezsgés és már csak egy felkiáltás marad a végére: Adjon briefet az, akinek inge, mer' anélkül nehéz.