Már megint régen meg akkoris csak kicsit. Éshogy a ritkásság nem erősség de "ami nem öl meg az erőssé tesz", jelenti ki a Metallica is legújabb albumán, feltárva ezzel a spanyolviasz mibenlétének talányosságát (Lars biztosan haragudna ránk, mert annyira torrenteztük a Halál Mágnesességet, hogy szinte fájt az a 2 perc még lejött.. ingyen...). Dehogy akkor most mi is van? Nálam pl. egy üveg Bellavörös nevezetű cseppet sem finom, ellenben féldrága és egészen ütős bor. Meg a gyerek. Akire. De szigorúan csak munka után, hisz szolgáltaban so-ha-sem! Nomeg miután sikerül elaltatni (nem a bort, a gyereket). Akinek van (akár bor is, de inkább a gyerekre gondolok) az talán ismeri a munka/szabadidő/gyerek változókból felvázolható függvénygörbék meredek esésvonalát a két előbbire vetítve. Ha ez párosul a tintahal dézájn eddigi életének talán legjobban munkaterhelt időszakával, akkor fura helyzetek állanak elő, de a sarat és a vártát is erősen álljuk! Olyan nemzetközi lehetőségek tárultak fel szemeink előtt, amikre még csak gondolni sem mertünk, de ha iszonytató lassan is, a jó munka talán meghozza gyümölcsét. Ezekről az egyenlőre titok homályában fetrengő lehetségességekről egy későbbi posztban bővebben, most a kunsági csoda sajátságos erdeiszeder és feketeribizli aromavilága csendre int.
Ellenben nemsoká a Deák téren tetszeleg majd a  4x2 méteres táblánk, rajta a Kelly No 1. Bestseller kiadó könyveivel, vagy esetleg az interneten mindenkinek az arcába ugorhat 100 helyről az a banner és microsite kampány, melyet nem nevezhetünk meg és referenciaként sem használhatunk..:).. Vagy ha valaki esetleg börtön/iskola/idősekotthona-konyha igazgató, akkor összefuthat az általunk készített leafletek, hirdetések, termékcsomagolások garmadájával, melyek a diszperzitesvödrökben készülő kaják előnyeire hívják fel a figyelmet... Azért egy 20 kilós Knorr -Delikát ételízesítő vödör nem semmi.. egy család lifetime fogyasztását lefedi...

Szóval megint soksoksoksokminden és nagy örömömre (és az általam alapított LuxuryPolice első nagy fogásaként) rövidesen tulajdonosa leszek egy szép képnek is a http://www.emmanuelmalin.com/ oldalról kifolyólag.. vagy be. Meraművészeket karoljuk fel ha már mi bénák vagyunk :)...

Ezzel el is.. bal.

Nakérem már megint hosszú hallgatás volt az ára annak, hogy megszülethetett ez a felesleges bejegyzés. Felhalmoztunk egy csomó érdekességet, amit most végre ideírhatunk. Az első és legeslegfontosabb hír, hogy megszületett cégünk legifjabb csápja, Marci, akinek ezúton is gratulálunk, hogy világunkba reinkarnálódott... Reméljük, hogy ezen választása még élete során nem olyan sokszor fog megkérdőjeleződni...

Mindemellet, munkahegyek egész roppant tömege nehezedik lábasfejünkre, amit hősies sörözésekkel próbálunk csillapítani (tegnap pl. voltunk a városligeti Kertemben, ami titkos Sziget-fesztivál hangulatot és Balkán-burger szagot áraszt ajvárral, és rémísztően sok kerékpárost/babakocsis látogatót vonz). Ja és munkával is csillapítunk. Mármint a terhen, ami nehezedik. Jellemzően. Szóval új megrendelések érkeztek a Liptontól, A Titkos Ügyfelünktől, (mostantól csak ATÜ) a Foodsolutionstől, a Knorr Rafinériától és persze örök fiatal Kelly "Bestseller No.1" Kiadó barátunktól is.

Szóval aki aggódott az ne tegye mert most aztán tényleg van munka, éljen a recesszió. Végül érdeklődési körünket reprezentállandó, kivonatolva kollektív kérdéseink főbb címszavakban a múlt hétről:
- az áfa mivégre lett ismét 25%
- meghalt-e Jacko,
- a fehér bandázs a kecskeszarv kormányon hamar koszolódik-e,
- online kegyeleti gyertyagyújtó szolgáltatást ki veheti igénybe 400HUF + Áfa sms-ért,
- drága-e 610-ért a Fácán kareokizó nyugdíjasokkal terhelt helyen, ha 390 a Borsodi 410 méterrel odébb,
- van-e létjogosultsága a kutyákon alkalmazható, mini-elektrosokkoló nyakörvnek bömbölő kisdedeknél,
- érdemes-e egy centi átmérőjű kis üveggolyókat etetni 2és fél éves gyermekünkkel,    
- mivégre alkalmazza Budapest turisztikai hivatal, a turisták által frekventáltan látogatott műlyégpályán az "atomtámadás utáni Budapest" miliőt
- vajon tényleg Grönland lenne a fehérvári vitézek utolsó tengerentúli erődítménye?

Szóval számos fontos kérdésben kell még dűlőre jutnunk, úh. hajrá Pécs!

BRÉKING: Épp az imént Menyétet hivatalosan is felvették a Buddhista Főiskolára! Üdvözlégy ó Brahma! Vakok között a félszemű AZ effekt!
 

Sajnálattal adjuk tudtára mindenkinek, hogy csak csapatunk egyharmada élt állampolgári jogainak azzal a részével, ami a választáson való részvételre vonatkozik. A másik kétharmad egyéb jogokkal (személyi szabadságjog, pihenéshez való jog) védekezett, így nemhogy nem hajtottunk végre jelentősebb világhatalom átvételt, de még az EP-be sem kerültek csápok.. hát ez van.
Amúgy meg jó régen írtunk a blogra ami szinte minősíthetetlen, ezért tegnap tartottunk egy válságülést a Trefort kert napernyői alatt (melyekre később esővédelmi megfontolásból szükség is volt), és sörök között a sorok közé néztünk, mélyen legorombítottuk magunkat s önnönmagunk előtt megszégyenülve hazakerekeztünk..
Egyébként, mint kiderült, Kínában is terjed már a munkánk, Völgyessy Szomor Fanni legújabb CD-inek képeben. Reméljük Fanni révén mi is beosonhatunk a vörös függöny mögé, és harmadik - a buddhizmust hivatásának választó - tagunk nyelvtudásának segítségével internacionális nyúlvánnyá fejlődhetünk! Hajrá hajrá!
Egyebek iránt némi nyári pangás van, ami nem tart sokáig, mert egy hónapon belül karácsonyi hangulatba kell lovallnunk magunkat, hogy csont nélkül vehessük a Rama legújabb receptfüzetének akadályait :)...

Nos az van, hogy kiléptünk a nemzetközi porondra. De tényleg. Elszaporodtak kis cégünk körül az olyan /a megszokott angol marketing bullshiten kívül persze... - mint pl. kedves kollegám kedvence: ez nem egy rocket science/ idegen nyelvű kifejezések, mint "RYTMUS ŽIVOTA", "NEJLEPŠÍ RECEPTY" valamint "hrst plátkû mandlí".  Nos a szemfüles olvasó /furán nézhetsz ki Te setétben bújkáló mutáns!/ rájöhetett, hogy gyönyörű cseh nyelven íródott anyagokon dolgozunk, nem is kis sikerrel. A cseh háziasszonyok barátja a közkedvelt Hera sütőmargarin (csehül Herocka), és a folyamatos médiafigyelem központjában álló közkedvelt ősszláv Lipton (csehül Liptonková) márkák eddig, amik komolyabb cseh nyelvű munkáinknak mondhatóak. Ezen túl persze Belgiumba és Romániába számlázunk /tudta-e, hogy Belgiumba ajánlott blankettával 1000 HUF egy számla feladása?/, kínai dobozgyártókkal tárgyalunk Shanghai-ból, és Hollandiában megjelnő CD-t designolunk. Szóval benne vagyunk a globális üzleti vérkeringésben, ahogy azt az egyszeri tarnabogdányi vasúti váltó kezelője mondaná.

Parus Major barátunk csak a címkékről jutott eszembe, merthogy az okos blogmotor számolja egy-egy címke gyakoriságát, és mitadisten nálunk a leggyakoribb szösszenet ilyen téren a SÖR.. Egyébként ha már cinke is, hát bizonyos outdoor boltokban lehet kapni gyönyörűséges madaras kitűzőket potom öccá forintért, mely összeg egyenesen szárnyal a Magyar Madártani Egyesület fészkébe, hogy sugárzó melegével tovább költögesse a tojásból kibújni vágyó természet- és madárvédő egyedeket! Egészségükre, megérdemlik! Bíbic már tulajdonosa egy (nagy meglepetés!) bíbicnek, és én is szert tettem egy tetszetős vörösbegyre (Eritachus Rubecula) némileg Batman-kedveléses indíttatásból...

Nodehogy mindez hol kapcsolódik mostani munkáinkhoz? Hát pl. ott, hogy olyan dolgokat csinálunk, amikről nem szabad beszélnünk, amiket nem használhatunk referenciaként, amelyek említésével 6márványos szerződésszegési bírság szakad a nyakunkba, így inkább jöjjön a madártan meg az időjárás. És ez nem vicc! Ittkéremszépen államérdekek és jóhírek forognak kockán!.. :)

Deazért persze maradt még egy két publikus alkotásunk is, pl mi csináljuk az AXE legújabb karácsonyi meglepetésdobozait. És hogy miért most? Egyrészt ilyenkor igazán könnyű beleélni magunkat a téli hangulatba, másrészt a fránya irodai féreg- és feketelyukak útvesztőiben állítólag nehezen éri el a célt a leadott anyag :)... Aztán van például futó bannerkampányunk amivel a Főzniakarok.hu oldal szépségeire hívjuk fel a figyelmet. De esetleg ha valaki május ötödikén a hollandiai Hága városában jár, szintén belefuthat kicsiny büszkeségünkbe, Völgyessy Szomor Fanni dalfesztiválnyertes majdnemvilághírű énekesnő legújabb CD-jébe...

Ezenkívül persze erőteljesen készülünk a 2. nemzeti vágtára, Bíbic emellett a csaposmesterséggel is kacérkodik, harmadik, homályba burkolózó kollégánk pedig a zen kapuin kopogtat, nemhiába!

Termálsátrat a Szigetre! Metallica nem lesz...

Blogunk első testnevelési tanácsadása:

NE ugorj le soha a félemeletről mert eltörhet a bokád!

Ma van ugye a kritikus massza napja, avagy a kritikus tömeg hömpelyeg a körúton gondolom sok szájtekerővel és hőssel. Tudja minden kicsi s nagy, hogy Thalak bicajosok, én pedig nem is tudom, hogy voltam-e masszon valaha /de tudom, nem voltam, vagy egyszer először, de lehat, hogy az Matáv székház előtti piknikezés volt, semmire nem emlékszem a múltból/. Ti voltatok többi csápok? És pókkéz te? Ez most akkor rossz? Nem vállalunk társadalmi felelősséget, pedig egy évben mi aztán nagyon sokat tekerünk? És még balesetünk is volt /persze csak nekem mert ostoba vagyok/?

Pedig múltkor az egyik felkapott rom-italozó egységben /bicajjal mentünk/ kiszámoltuk /nem én mert én nem tudok/, hogy napi 45-50 km-t tekerünk /persze mínusz mínusz, eső, meg, latyak szóval inkább nyár meg tavasz meg ősz/, ami azt hittem sok, erre pókkéz fénykorában 2500 km-t ment egy évben. Persze, neki drága a bicaja, ezért le kell kerékpároznia a bérlet árát, amit egyébként havonta meg kellene venni /ez még kb. 50 évet vesz igénybe :)/, szóval nem ér a neve.  

Na mindegy, így vagy úgy, a városi kerékpározás egyébként jó dolog, emberléptékű veszélykeresés a mindennapokban, vagy veszélyes léptékű emberkeresés minden nap, vagy minden ember megkeresése naponta veszélyes lépés... ööö... szóval, mivel nem vagyok ott most mert ezt írom itt, csak azt akarom tudatni mindenkivel, hogy bicajozzon apraja és nagyja és ki merre lát, mert akkor jó lesz a fáknak.

Szigetbérletet meg nehogy elfelejtsük megvenni, mert még két hét van rá! Már porolom a vietnami kalapom, kösz Pali!

Tényleg olyan régen volt képes bejegyzés, hogy már az idejét se nem tudjuk. Ráadásul  most már publikus is például ez itt pár sorral lejjebb /tudom kicsit hosszúkás/. Olyan szép dolgokat csinálunk, hogy azt már leírni sem lehet csak suttogva motyogni róla.

Egyébként tegnap a QuarkExpress Passaporto 7.0 olyan szinten megszivatott engem, hogy azt öröm volt nézni. Szegény Menyét meg szegény én most azzal szívunk, hogy újraalkossuk a hirtelen elszállt qxp filet, ami nem túl kedves módon egy I/O error keretében intett búcsút nekem és a vincseszteremnek. Először a páni félelem fogott el, hogy vége minden képi anyag megsemmisült a könyvvel kapcsolatban +  az összes eddig le nem arhivált munkák, merthogy harddrive hiba lenne a hibaüzenet. De """szerencsére""" csak Quark kapitány cseszeget, és  megúsztuk a kisebbik rosszal, így """csak""" a szövegeket kell egy javítókörre megírt .pdf-ből újra megcsinálnunk.

Kérdezhetné bárki, hogy miért nem InDesign-t használunk, erre a válasz persze az lenne tőlem, hogy nemhogy ennek a szoftvernek a megtanulására nem volt időm, de három hete még kenyeret sem ettem, illetve az, hogy Anyád!

Na mindegy, szóval lehet gyönyörködni a kamionban közben készül a gyönyörű Porticon weboldal, töltjük a májashurkákat, és harmadfokú égési sérüléseket szenvedünk szerződésszegésileg :)

Na most már zárom soraimat, éljenek a fecskék, rigók, és a vörösszemű gébicsek, akik sosem alszanak, csak ha leüti őket a kakukk, vagy szerelmesek lesznek egy márnába.

Ja és gratulálunk a feltámadó kólának, hátha beindul a pezsgés és már csak egy felkiáltás marad a végére: Adjon briefet az, akinek inge, mer' anélkül nehéz.

Mert az mindig sokkal finomabb, ha az ember rokontól, baráttól kapja. Belekóstol, és mellékízként megjelenik a szeretet, a törődés, meg a többi buzis termálos érzés, amiről férfiemberek között nem (vagy csak illuminált állapotban) illik nyilatkozni. Mindez összeadódik a déli lejtők napos barázdáiban megszerzett cukortartalommal és a kellemesen emberes alkoholfokkal, ami éjfél körül a derűs munkára és éhgyomorra ráfogyasztva megbízhatóan hozza az érzést: élni jó, élni érdemes. Ez van.

Hiába az értelmetlen munkára rápocsékolt hétvége, a szikvízgyártás magyar sikertelenségtörténetére való kiábrándító ráébredés, az érzés csak jön, csak jön... Pedig ha szegény Ányos annak idején két miatyánk között levédette volna a buborékgyártás elvét, most az örökösök még itt a pannonpuma árnyában is tejben-vajban fürödnének a sok PepsiCocakóla gyártmány hozzájárulásából... Vagy ha nem felejti el megemlíteni, hogy végülis a "Villámdelejes forgony"-t alias dinamót 7 évvel korábban sikerült kifejlesztenie, mint annak a máig is ismeretlen nevű Siemens bácsinak.. ugyeugye? Lehet büszkének lenni, meg lehet sírni. De valahogy annyira érzi az ember, hogy ebben áll a magyarság.. Ez a keserűen vidám és cinikusan savanyú dolog, ami szájízként a rosé után visszatér...

Ami a munkát illeti: Nemsoká találkozhat a nagyérdemű - az inkább Annabáljairól mintsem görögfalujáról ismert - Balatonfüred nyáriesti forgatagaiban egyedi tervezésű nemmondjukmegmelyikóriásüdítőitalcég alupalackjaival, amit mi követtünk el, s aminek tervei közül az elbírálóknak sikerült a legkevésbé invenciózus ámde mégannyirasem innovatív megoldást választaniuk. Sebaj, erre is büszkék vagyunk! :)
Mintahogy a nemsoká megjelenő, s lassan klasszikusnak számító Pillangó c. film alapjául szolgáló regény borítóját is nekünk lehet majd köszönni, a Kelly Number 1. Bestseller kiadó gondoztásában...

A csodálatos Knorr receptkönyvről már nem is szólnék túl sokat (lévén előállításához személyszerint elég kevés közöm volt), csak hogy minden tv-néző ámulhat a szépségén, kecsességén. Egy idézet a könyvből: "Tudta-e, hogy a sültkrumplit úgy fedezték fel, hogy egy Észak-amerikai gazdának leégett a csűrje, ahol a nyers, takarmánynak szánt burgonyát tartotta, és figyelmes lett az onnan áradó finom illatokra."..

Ennek helyrerakását mindenki saját belátására bízva maradunk tisztelettel!

És ez így van.

Éljen a tintahalak gyöngyének és főcsápjának születésnapja! Éljen gekkó, egger, Peppi vagy bárkmelyikük ezek közül! Éljen a 30 év! Éljen a megtalált fehér halálisten /pfúh/! Éljen az Immortál Tiffán, és a fehérrum!

Egyébként olyan rémesen sok munka van mintha nem is az Armagordon szélén lennénk, szóval ezért a hosszú kimaradás, igaz az egyik márc15-i eszmefuttatásomat kiírtotta a tintahal gyáron belüli cenzúrabizottsága, de sebaj.

Nos beindult a gépezet, Carnation már halmoz el minket, érdekes viszont, hogy olyan munkákkal, amikre nem is számítottunk, mármint a szerződésünk értelmében, de igyekszünk felnőni a feladathoz! Sajnos a titoktartás kötelez minket, úh. egy szóval sem árulhatok el többet különben a tintahal, gyáron belüli belső ellenőrzési, paramilitáris egysége még letépheti a kezemet.

Szakma: az milyen !brand! már, amelyik annyit tud felhozni a kommunikációban, mint legfontosabb üzenet, hogy magyar? Még akkor is ha image. Ráadásul hogy ezt 20 éve Kanadában is megtette egy másik (?) ügynökség egy másik (?) sörrel. Mindenesetre valaki buktázott vagy, ahogy Józsi bácsi mondta a régi szép időkben a Móri mellett: bartrrtagfdpcs. Szóval érdekes lenne ezt a Soproni ügyet felgöngyölíteni ki, mit, miért, milyen megfontolásból satöbbi.

Honour: igen büszkék lehetünk magunkra ezen a héten is, mer' benne vagyunk a tévében! Az aktuális Knorr Rafinéria reklám végén az 5mp-s animált promo spotban receptkönyvügyileg. Szép darab könyvecske. És még csak most készül a java! 90 oldal, új csúcs a kommerciális-promóajándék receptkönyvek piacán. És szerepel benne az a szó, hogy csucsorfélék!

Natessék, kicsit nem figyel oda az ember oszt' rögtön lecsap rá héjamód, valami fenenagy on-line marketing kommunikációs tanácsadó cég. És igen, ezt Nektek is köszönhetjük kedves megrendelők, hogy oly régóta, oly sok szép munkával édesítettétek meg életünket, hogy az már másnak is szemet szúrt! Hogy lehet ez? Ilyen referenciákat csak hazudni lehet? Hát neeeeem! A bizonyíték pediglen mi magunk vagyunk, fáklyaként izzó grafikuskreatívszakember-tehetség palánták, hogy igenis van még e hazában olyan ki alkot hat és gyarapít és a munkája alapján ítélik meg!

A lényeg, hogy mostantól a Carnation partnerei lettünk, keretszerződésileg és szolgáljuk és védjük hűbérurunkat utolsó csepp vérünkig. Vagy ez egy másik szerződés lett volna? Fura is volt ez a pergamentekercs...

A fentiekkel párhuzamosan és egyszerre ellentétesen megkeresett minket a Coca-Cola is. Ja hogy ez már tavaly nyáron volt? Na igen, csak elfeledkeztünk közben erről. Nem nagy ügy. Nyertünk egy tendert, ahol a 2008-as Szigetre kellett palackot terveznünk, meg technikai szintfelmérőt kellett írnunk EB speciáldizájn PET palack flexonyomása témakörben. Megmérettettünk nnna és nem találtattunk könnyűnek, szóval bekerültünk a Coke áramlatba, azóta is can't beat the feeling. Azaz majdnem, mert konkrét munkát nem sikerült még csinálnunk, mert valahogy a cost esztimációnál mintha elbuknánk a "versenyt". Mondogatják mások is, hogy túl olcsón dolgozunk és ahhoz képest meg túl jól, szóval lehet, hogy a grafikus-maffia van a háttérben. Maga a Bábos.

Most is épp ártendereztetés fázisában vagyunk néhány dologgal, -breaking news: egyet megint elbuktunk, de ez már szinte ingyen adomány lett volna a Cocának...-, úgyhogy ki tudja, akár lehet is valami ebből, de inkább nem akarjuk érteni, illetve tudni miért nincs mégsem semmi. De, hogy 6-ból 1 sem... "Ejnye, ejnye Safranek. Ez a sorozatos balszerencse."

Végül zárjuk belföldi híradásunkat örömhírrel: nyertünk Globus tendert, de titok, hogy mit, mert nagy az ipari kémkedés főleg ezekben az ínségesnek mondott, válságzivataros időkben.

Jaj és a sporthírek: Peti megint bicajozik Szigetszentmiklóson, lassítson mindenki!

Legalábbis foghatnánk erre is mostanában fennálló inaktív viszonyunkat saját blogunkhoz. De persze tetszhalott állapotunk csak látszólagos, hisz dolgozunk mint a megvadult hódok, építgetjük designgátjainkat, hogy a nagy recesszióban csendesvízként folydogáló megrendelősereg fennakadjon rajtuk. A dolog működik, panaszra nincs okunk, blogra nincs időnk. A munkahegyek örömére azonban holnap oridzsinális kínai étteremben fogunk mulatni, s belevetjük magunkat a kínai kulinária zhengjiaoval bélelt bugyraiba, cégköltségen! Későbbi esetleges hiányunk a blogon valószínűleg erre lesz visszavezethető. Addigis míg értelmes bejegyzés íródik ide nézegessétek ezt a kis érdekességet! Plusz egy nagyon nyögvenyelősen készülő logóterv is csak a látvány miatt :)

Én, mint lokál- és egyéb patrióta a fenti kejelentést általában pozitív irányban értem/használom. Most nem. Nyilván többen láttátok már a CIB bank új honlapját. Pszichológusok egész csapata hétfő óta vizsgálja az ügyet, hogy mi késztethette erre a magyarországi illetékes fejeseket?! Oké, rendben, engem már a logóváltás is kicsit elszomorított, titokban hullattam egy-két csepp könnyet a letisztult tarkabarka-mentesített dizájnért, node ott megvolt a megfelelő indok: az anyacég - alias Intensa Sanpaolo - az "egyszerűsítés, egységesítés, költséghatékonyság" szentháromságos jelszavával zászlaján bedarálta a különbözőt, a hazai ízt. Lényegtelen.

(Kis intermezzóként azért személyes tapasztalatból hozzátenném, tudjuk, hogy az ilyen multinacionális "egyszerűsétések és költséghatékony megtakarítások" általában fordítva sülnek el, hiszen így mindenféle design-t külföldön készíttet el az anyacég, és tőlünk nyugatra bizony nem forintért és nem annyi forintért dolgoznak ám a stúdiók mint itthon, ráadásul természetesen az ilyen kaliberű cégek nem kis ügynökségekkel dolgoztatnak (nagyon helyesen), hanem többszáz fős dizájnstúdiók - managerekkel, titkárnőkkel, senior- junior- superior businessdesignconsultantdirectorokkal a soraikban és a gyors haladás útjában - lesik a megrendelő kívánságát, és tátják igen nagyra éhes kis szájukat :)

Szóval oké, megvolt a dizájnváltás CIBéknél, bejött a gyerekfirkára emlékeztető, biztonságot nem annyira sugalló lógó+színrendszer. Végülis el lehet ezt is viselni, csak a pénzt ne tegyék zsebre nagyon látványosan. Lehet ezt értelmesen használni, mint ahogy látjuk is. Kérdés: akkor ez miért és hogyan?!

Még egy adalék a nagy uniformizáláshoz: most voltam a Rákóczi téren egy (talán a legújabb, közvetlen az épülő metró gödröcskéje mellett létrehozott) CIBfiókban, ahol mellőztek mindenféle csiricsárét, mindent fából és faszínekből hoztak össze, a logóktól kezdve a portálokon és világítótesteken keresztül át a berendezésig.. nesze neked multiegység..

Nos él az első Tintahal kollektíva által működtetett és létrehozott immortál portál, a www.tikinaiak.hu. Áldozatos munkánk eredményeképpen most már mindenki olyan szinten kiművelt lehet Kínából és a kínaiakból amennyire csak szeretne. Az oldal egyébként WordPress alapokon nyugszik (köszönet Primusz Petinek), az oldalra író szerzők profik, számos feature van az oldalon (éljen Menyét!) és lelkes az egész stáb. És végre Pali is örülhet (és persze fókaorr) mert van Google Analyticsünk.

Mindenki installáljon magánok kínai/távol keleti fontkészletet mert különben ihajj!